– Az akció fedőneve: „Óriás Csiga”. – nézett körbe izgatottan Marék a vele együtt tízfős társaságon. Viszont érdeklődő tekintetek helyett csak értetlen arcok néztek vissza rá. – Babits Mihály a Dal az esztergomi bazilikáról című versében hasonlítja a bazilikát egy „óriás csigához”. – segítette ki a csapatot.
– Jó, de mi a terv? – kérdezte Totyi.
– Van az óriás csigának egy háza. Ott pedig egy aranykészlet. – amikor a többi cselszövő szemébe nézett már felfedezte az ismert csillogást. – Ötleteket várok főhadiszállásra.
– Déli Kanonoksor? – vetette fel Recsa. – Kellőképpen romos, senki nem jár be, pár évvel ezelőtt felújították a tetőt és mintha kicserélték volna az ablakait is.
– Én úgy tudom, hogy azt átalakították. Kiadták az egészet és most családok laknak benne. – szólalt meg Petyka.
– A Széchenyi téren van egy hatalmas épület. Az van a tetejére írva, hogy Takarék Pénztár. Az is romos. És közel van mindenhez, nem kell sokat sétálnunk. – vetette fel Csengettyűs.
– Ez eddig a legjobb. – csapott le az ötletre Marék. – Tökéletes lokáció, megfelelő kondíciók. Biztos van több kapuja is, nem lenne szerencsés a térről bejárkálnunk.
– Képzeljétek, pár éve azt is felújították és nyílt benne egy kiállítás! Egy rész szól Bajor Ágost festőről is, illetve Schrank fivérek a féle Meggy- Lelkét is lehet kóstolni. Szó van benne a Szent István kori Esztergomról is. – lelkendezett Esté.
– Akkor gondolkozzunk a következő lépésen! – sóhajtott Marék. – Ez pedig a Városházába való bejutás. Nem elég az biztonsági rendszert hatástalanítanunk, a széfet is fel kell törnünk. – kezdte el ismertetni a tervet. Ahogy sorolta a feladatokat mindig ránézett a megszólítottakra. – Mindannyian bementek, kivéve Csengettyűst, aki velem lesz. Én a téren fogok járkálni. Először Petyka és Ipci hatástalanítják az biztonsági védőrendszer, majd megkeresik a széfet. Recsa és Tujtuj a folyosón őrködnek, Majsa és Totyi közvetlenül a szoba előtt figyelnek. Közben Szölgyi és Esté bent kinyitják a széfet és kipakolják aranyat. Kérdés?
– Menekülési terv? – nézett Marékra kérdőn Tujtuj.
– Tujtuj, Recsa, Majsa és Totyi. Beszéljetek meg egy helyet és ti meneküljetek együtt. Szölgyi, Esté, Ipci és Petyka ti is tegyetek így. Fontos, hogy mindig maradjatok így együtt. Fedezzétek egymást!
– Nekem lenne egy ötletem főhadiszállásra. – jelentkezett Recsa. –A Kossuth hídnál van a Hotel Esztergom. Elhagyatott, évek óta nem használja senki. Pont megfelelne a célra.
– Ez sem fog összejönni. –rázta meg a fejét Majsa. – A volt Hotel Esztergomból hajléktalan szálló lett. Felújították és kis lakások vannak benne, ahol tudnak lakni. Kapnak ellátást, cserébe el kell járniuk dolgozni. Szakemberek foglalkoznak velük, akik rendbe teszik a fejüket és a pénzügyeiket is. Onnan tudom, mert nagybátyám is ott dolgozott.
– Ez de jó! – mosolyodott el Tujtuj.
Marék értetlenkedve nézett körbe. Először tapasztalta azt, hogy a tetthelyszínben a banda nem csak az elvégzendő feladatot, hanem a benne rejlő egyéb lehetőségeket látta.
– Most nézem ezt a kiállítást. Azt írja, hogy tudunk venni pár száz forintért egy térképet, amin be vannak jelölve Esztergom nevezetességei. – nézett fel a telefonjából csillogó szemekkel Szölgyi. Rögtön hangzavar támadt, ahogyan elkezdték tervezgetni a kiruccanásukat Esztergomba.
– Marék, légyszíves, hadd nézzünk inkább várost! – kezdte el kérlelni Csengettyűs a bandafőnököt.
– Tök jó muri lesz. Megnézünk minden felújított helyet és keresünk majd bázist. – szállt be Recsa is.
Marék feje zsongott a sok kéréstől. Nem tudta megérteni, hogy mi történik. Majsa és Esté javaslatát már nem is hallotta, csak a szájuk mozgásából következtetett arra, hogy ők is ötletelnek.
– Elég! – kiáltott fel. –Nem tudom, hogy mi ütött belétek. Miért jobb egy kis városnézés sok aranynál? Biztosan ezt akarjátok?
– Én igen. –állt fel Szölgyi.
– Én is. – követte őt Petyka.
– Csatlakozom. – tolta ki maga alól a széket Majsa.
– Én is örülnék, ha mennénk. – egyenesedett ki Esté. Sorra felsorakoztak a többiek is.
– Megadom magam. –tárta szét kezeit a bandavezér. – Menjünk Esztergomba. Legális célokkal, legális formában. – a döntést éljenzés fogadta.
– Írjatok a csoportba az ötleteitekkel kapcsolatban, hogy mit nézzünk meg. Most oszolj! – bocsátotta el a csapatot Marék. A bandatagok egy más között beszélgetve gondolkoztak tovább a hosszúhétvége programján, miközben elhagyták a szobát.
A csapat feje kezébe temette az arcát. Egy sikertelen akció. Pedig mennyire gazdagok lehettek volna. Eszméletlenül gazdagok. Idővel azért benne is felülkerekedett a várakozás érzése, és elmosolyodott, amikor arra gondolt, hogy mennyire izgalmas napokat fognak együtt tölteni az újjászületett Esztergomban.