Megszólalnak a fiatalok – Mit kell tennünk Esztergomért?

 

Az AlterEgom kezdeményezés keretében 334 esztergomi és környékbeli fiatal véleményét kérdeztük meg Esztergom városával kapcsolatban. A kérdőívben a 18-30 év közötti kitöltők azzal kapcsolatban is kifejthették a véleményüket, hogy a városnak milyen irányba kéne haladnia ahhoz, hogy versenyképes és vonzó tudjon maradni a fiatalokért vívott országos versenyben. A kérdőív eredményeinek társadalomtudományos elemzésén kívül jelen írás rámutat, hogy a fizikai infrastruktúra és a helyi közösségek fejlesztése kéz a kézben kell hogy járjanak Esztergom esetében – ezen célok eléréséért pedig az önkormányzatnak össze kell fognia a város lakosságával, utóbbinak pedig saját közösségeit kell megszerveznie. A fiatalok számára egy ilyen lehetőséget szeretne nyújtani az AlterEgom is.

 

Amikor két évvel ezelőtt, szociológia szakos hallgatóként azt a feladatot kaptam, hogy egy közösségi célú vállalkozást elemezzek és annak vezetőjével interjút készítsek, tősgyökeres esztergomiként igazán el kellett gondolkodnom, hogy városomban egyáltalán van-e ilyen csoportosulás, amely közösségépítő célzattal működik itt helyben.

Tanácstalanságomban kedves rokonom sietett segítségemre, akin keresztül eljutottam a Kaleidoszkóp Házhoz és annak alapító tagjához, Gép Katalinhoz. „(A Kaleidoszkóp Ház tagjai) mind azon dolgoznak, hogy Esztergomban újra legyen hite az embereknek, és egy élhető, nyitott, befogadó városban élhessenek, alkothassanak.” – már az a tény, hogy ezt kellett a gyönyörű Vízivárosban működő Ház mottójába beleírni, rámutat arra a problémára, melyről cikkem további részében szó lesz. Most azonban még maradjunk a Kaleidoszkóp Háznál: az interjú során kiderült, hogy bár egyik oldalról örvendetes, hogy helyi művészek, lokálpatrióták a városi közösség és művészeti élet felvirágoztatása érdekében egy olyan „közösségi célú vállalkozást” tudtak létrehozni, mely tökéletes alapanyagot tud majd szolgáltatni egyetemi beadandómhoz – másrészt viszont kifejezetten lelombozó, hogy a Ház már évek óta lényegében egyedüli versenyző kategóriájában[1].

Mely kategóriában? A helyi művészeti, és a mindenki számára nyitott, alulról szerveződő közösségi programok szervezésének kategóriájában. A minőségi, helyben elérhető szórakozás kategóriájában. És végül: a fiatalok számára rendszeresen nyújtott kulturális lehetőségek kategóriájában. S hogy erre az egyedülálló kínálatra mennyire fogékony a célcsoportként kikiáltott helyi fiatalság, azt jól mutatja, hogy kivételes programjai ellenére csak hostelként és külső, egyéni támogatók által képes egyáltalán fennmaradni a Kaleidoszkóp Ház.

 

Eltűnő fiatalság – Esztergom fő problémája

A hosszú bevezető arra volt hivatott, hogy egy egyszerű példán keresztül rámutasson a valódi problémára. Mi a valódi oka annak, hogy bár a terülj-terülj-asztalkám rogyásig meg van rakva jobbnál jobb művészeti, kulturális programokkal (a Kaleidoszkóp Ház esetében), mégis alig van vendég az asztal mellett? És miért csak a „Kali” kívánja kulturált, normális programokkal ellátni az esztergomi, helyi ifjúságot? Talán a helyi fiatalokat egyszerűen nem érdekli az ilyesmi? Vagy valami egészen más dologról van szó…?

Vizsgáljuk a kérdést objektívabb szemszögből. A tények is beszédesek, azok pedig azt mutatják, hogy itt egy sokkal átfogóbb probléma, egy elhúzódó, lassan, de biztosan ható tendencia működik a háttérben.

Esztergom lakossága 2008-ban 30 523 fő. Az országos népességcsökkenés üteméhez igazodva ez a szám 2018-ban már csak 28 144 fő. Nyolc százalékkal csökkent városunk népessége, ami az ország többi kisvárosával megegyező sorsra mutat rá. A 21. századi Magyarországon ez nem katasztrófa, úgy is mond-hatjuk. Ha azonban megnézzük a 18-29 éves korosztály adatait, drasztikusabb kép tárul a szemünk elé: ugyanezen időszak alatt 23%-os (!) a csökkenés, ami arra enged következtetni, hogy fiataljaink tömegesen hagyják el a várost az utóbbi években, a többi korcsoporthoz viszonyítva sokkal nagyobb arányban.

Az esztergomi fiatalok létszámának töretlenül csökkenő trendje egyértelműen kirajzolódik az előző évtized adataiban (Forrás: KSH – Területi statisztika)

 

A településfejlesztési szakirodalmat idézve elmondható: a városok egyik legfőbb erőforrása a humán energia-forrás, azaz a művészet, oktatás és a tudomány területén fejlesztett FIATAL munkaerő a záloga a város fejlődésének, valamint a globalizáció korában a lokális (jelen esetben az esztergomi) identitás, a helyi imidzs kialakításában. Egyszerűen mondva: ha megfelelő mennyiségű képzett fiatalt tud magához vonzani a város, akkor minden bizonnyal elindult a siker útján.

Esztergomban minden adott lenne ehhez: iskolaváros vagyunk, azaz regionális szinten rengeteg fiatal képzése zajlik nálunk (a város oktatási „befolyási övezete” körülbelül a 30 km hosszú, a Lábatlan-Dömös átmérőjű félkörön értelmezhető, ami jelentős területet ölel fel) – ez biztosíthatná az „emberi erőforrást” a város fejlődéséhez. Emellett a jelenlévő multinacionális cégek, valamint Budapest és a gazdaságilag minket már lehagyó Szlovákia[2] relatív közelsége megfelelő feltételeket teremt arra, hogy kifejlődjön nálunk egy legalább kezdetleges, ún. „kvartener ipar”: azaz információs ipar, mely a fiatalok számára vonzó munkahelyeket jelentene az oktatási, tudományos kutatási, hírszerzési, szervezési, menedzseri és művészeti tevékenységeket illetően – ezt a kvartener szektort pedig manapság a város, a helyi közösség versenyképessége szempontjából elsődleges fontosságúnak mondják a szakértők.

Ha minden adott a fiatalság helyben tartásához, akkor miért tapasztaljuk mégis ezen korcsoport elvándorlását? Adottságaink és lehetőségeink alapján nem kellene, hogy éjszaka utcáink üresen pangjanak, hogy fiataljaink ne találjanak megfelelő munkalehetőséget a városban, hogy a huszonéves korosztálynak Budapest és külföld felé kellene kacsintgatnia, és végső soron Esztergom lehetne egy pezsgő, lüktető életű város.

 

A kezdetek – kérdőív és a helyi fiatalság véleménye

A Kaleidoszkóp Házzal foglalkozó dolgozatom elkészülte után már nem tudott békén hagyni a kérdés: hogyan lehetne elérni, hogy Esztergom a fent leírt módon ki tudja használni kiemelkedő adottságait és hogyan tudná a város fiataljait megőrizni?

Ezt a kérdést válaszolta meg találkozásom Várszegi Balázzsal. Rajta keresztül értettem meg, hogy ideje ténylegesen tenni Esztergomért és a helyi fiatalokért. Régi focistársammal és ismerősömmel több évnyi szünet után egy Esztergom-Budapest közötti vonatos utazás indított el egy másik, sokkal hosszabb távú úton, melynek első állomásaként azt a célt tűztük ki, hogy felmérjük az esztergomi, valamint a városban végzett, 18-30 éves fiatalok igényeit. Balázs rengeteg, az esztergomi fiatalság igényeire válaszoló terve, – melyeket velem akkor megosztott – arra indítottak, hogy víziójához én is csatlakozzam. Innentől fogva ketten dolgoztunk azon, hogy minél több helyi fiatalt tudjunk bevonni a véleménynyilvánításba – meg voltunk ugyanis győződve arról, hogy fő víziónkat – a város vonzóvá tételét a fiatal felnőttek számára – nem tudjuk csak saját fejünk után menve és csak egy kis csoportot mozgósítva megvalósítani. Ezért kérdőívben fordultunk 18-30 éves kortársainkhoz, hogy az ő véleményüket képviselve és szükségleteikre reagálva tudjunk elindulni az úton, melyet azóta is járunk, immár többedmagunkkal kiegészülve.

Esztergom városának munkahelyeivel, közösségeivel, szolgáltatásaival, lakásállományával és oktatásban betöltött helyzetével kapcsolatban 2019. november 23-án indítottuk útjára kérdőívünket, melyet karácsonyig 334 fiatal, 18-30 év közötti esztergomi és Esztergomban végzett környékbeli töltött ki. Ez a szám majdnem eléri a helyi fiatalság létszámának 10%-át. Ezen okból és az alábbi grafikonokon látható eloszlások miatt is mondhatjuk, hogy elérésünk reprezentatív volt, azaz mindegyik korosztályt, illetve képzettségi réteget el tudtunk érni a kérdőívünkkel.

Mielőtt a helyi fiatalság problémáinak megoldási lehetőségeire fókuszáltunk volna, kíváncsiak voltunk arra, hogy a helyi fiatalokban milyen érzések vannak a meghatározó helyi intézményekkel és magával a várossal szemben. Megállapítottuk például, hogy az ötös skálán a fiatalok 2,18-asra értékelték az önkormányzat, 2,8-asra az egyház, 2,86-osra a kis civil szervezetek (pl. sakkozó klub, nyugdíjas klub, néptáncosok), 2,82-esre a nagy civil szervezetek (pl. Aranysólyom Lovagrend, zeneiskola, cserkészet), 3,25-ösre a helyi iskolák és 3,55-ösre a helyi sportegyesületek közösségszervező tevékenységét, melyek megmutatják, hogy az alulról szerveződő, de még inkább az intézményi közösségszervezés hiányosságokkal küzd Esztergomban a fiatalok véleménye szerint. Egy hatos skálán pedig 3,35-öt értek el a nagyobb (500+ foglalkoztatott) vállalatok – az érték azt mutatja, hogy ennyire tudtak becsatlakozni a város életébe. A kérdőív végén a fakultatív kérdéseknél az is kiderült, hogy a 3 fölötti értékhez itt leginkább az járul hozzá, hogy a nagyobb vállalatok munkalehetőségeket adnak az embereknek, valamint fizetik a helyi iparűzési adót, ezzel a város boldogulását nagyban elősegítik – a közösségszervezésben azonban annál kevésbé vesznek részt.

Különösen nagy fejlődést várnak el a fiatalok a következő területeken:

1. Fiataloknak szervezett helyi programok – egy hatos skálán maximum 3-asra értékelte ezeket a kitöltők 80%-a
2. Szórakozóhelyek – arra a kérdésre, hogy „Mi a legjobb szórakozóhely Esztergomban?” a kitöltők 42%-a válaszolt ’nincs ilyen’ válasszal (második helyezett a Kaleidoszkóp Ház a szavaztok 16,7%-ával), emellett a kitöltők 77%-a szerint a szórakozóhelyek fejlesztésre szorulnak a városban.
3. Fizikai infrastruktúra – gyenge vagy hiányos állapotban van az úthálózat 88% szerint, a tömegközlekedés 87% szerint, a bicikliutak a kitöltők négyötöde szerint
4. Kulturális események, koncertek – előbbieknél a kitöltők 66,8%-a, utóbbiaknál 57,5%-a nem elégedett az elérhető színvonallal
5. Mozi jelenléte – a kérdőívet kitöltők 70%-a szerint csak az számít elfogadhatónak, ha a városon belül elérhető legalább egy filmszínház.

 

Fiatalok részvétele és megoldási javaslatok

A következő fázisban a fiatalok részvételére voltunk kíváncsiak, arra, hogy jelen pillanatban mennyire vesznek részt a város életében és hogy jövőbeli terveikben milyen szerep jut Esztergomnak. Az Esztergomhoz kötődő jövőbeli munkavállalásra a fiatalok a hatos skálán átlagosan 3,82-es mértékben lettek volna hajlandóak – sokan írtak viszont 5-ös, 6-os értéket, ami arra mutat rá, hogy egy jelentősebb kisebbség mindenképpen a városban szeretne munkahelyet találni.

A fenti ábrán a fiatalok lakhatással kapcsolatos véleményét összegeztük. Azt láthatjuk, hogy mindössze a kitöltők nagyjából 18%-a tervez hosszútávon biztosan Esztergomban lakni, míg a kitöltők közel fele bizonytalan a kérdésben – ez érdekes annak tekintetében, hogy kitöltőink csaknem kétharmada esztergomi lakos még ma is. Ez összecseng a fent felvázolt demográfia trenddel, miszerint a fiatalok egyre inkább elhagyják a várost. Úgy gondoljuk, hogy a fiatalok helyben tartásához a diagramon látható nagy létszámú „bizonytalanok” csoportot kéne a helyi bérlakásprogram és lakhatási támogatásrendszer fejlesztésével ösztönözni.

Fontos megjegyezni, hogy a helyi aktivitás és az Esztergomért érzett kötelességérzet szintje egymással ellentétes: míg a megkérdezettek a fesztiválok és a kultúra (közepes értékek) kivételével szinte teljes passzivitásról számolnak be a helyi politika, vallásgyakorlás, a szórakozás és a sportesemények terén, addig a kitöltők 76%-a azt állította, hogy közepesen sok, vagy sok energiát lennének hajlandóak beletenni a város fejlődésébe. Az „elvárt válasz” torzító hatását figyelembe véve is kiemelkedő eredmények potenciált jelenthetnek mindazok számára, akik a fiatalság aktivizálását és a fiatal közösség konstruktív, civil összefogását tűzték ki célul – mint például az AlterEgom. Érdekes még megfigyelni, hogy a fiatalok mely területeken szerveződő helyi közösségekhez csatlakoznának szívesen:

Összefoglalóan, a fenti adatokból az elemzések után azt szűrtük le, hogy a helyi fiatalok számára Esztergomot elsősorban két tényező jelentős fejlesztése tehetné vonzóbbá: a helyi infrastruktúra és a fiatal közösségek fejlesztése.

Az esztergomi polgároktól önállóan induló, alulról szerveződő kezdeményezések az utóbbi, azaz a közösség-fejlesztés esetében lehetnek sikeresek. Hogy Esztergomban miért van szükség helyi kezdeményezésekre a városért és a fiatalokért, azt a fönti adatok és maga a cikk gondolatmenete is alátámasztja, azonban lássunk két egyéb nézőpontot. Elsőként a szakirodalmat idézem, miszerint a helyi nyilvánosság, azaz a városi közösség megszervezésében a helyi civil mozgalmaknak van a legnagyobb szerepük. A nyugat-európai országokban a kisvárosok rehabilitációja is a civil szektor bevonásával zajlik, az ún. „közösségi fejlesztés” pedig egyre inkább teret nyer. A közösségi fejlesztés által az állampolgárok is be vannak vonva a város fejlesztésébe és az irodalom szavaival élve „a helyi közösségeikben az emberek képessé válnak arra, hogy befolyásolják a sorsukat alakító körülményeket”.

Második érvként a kérdőív egyik kitöltőjét szeretném idézni, anonim módon:

„Egy város, amely olyan különleges adottságokkal rendelkezik, mint Esztergom, komoly felelősséggel tartozik a lakói iránt. Egy város nem akkor él, ha van közvilágítás vagy betömik a kátyúkat. Akkor él, ha egy inkluzív, mindenre kiterjedő közösséget teremt, amely teret kap az interakciókhoz, az önszerveződéshez és kibontakozáshoz. Ideális esetben nem a város teremti meg a közösséget (top-down), hanem a közösség alkotja a várost (bottom-up). Ez pedig Esztergom túléléséhez elengedhetetlen.” Csak egyetérteni tudunk.

A kérdőívbe igyekeztük a helyi fiatalokat célzó közösségi fejlesztési ötleteinket is bevonni. Ezek közül kiemelendő a közös városi diákönkormányzat ötlete (középiskolák számára), valamint a végzős középiskolásoknak helyi fiatal felnőttek által megszervezett, átfogó, közép- és felsőfokú pályaorientációs események terve. Mindkét ötlet elsöprő támogatásban részesült – a pályaorientációs eseményt például erősen támogatta a kitöltők 90%-a. Ezen kívül kiemelendő a Fiatal Vállalkozók Program, mely helyi mentorok bevonásával segítené az Esztergomban vállalkozást indítani szándékozó fiatalokat. Ezen projekt a helyi innováció és versenyképesség növelését célozná meg, de a kölcsönös segítségnyújtás által az esztergomi vállalkozók intergenerációs közössége is szorosabbra fűződhet.

A másik kulcstényező, az infrastrukturális fejlesztések esetében úgy látjuk, hogy ez alapvetően az önkormányzat és a helyi politika mindenkori feladata. A kérdőíves adatgyűjtés azt is megmutatta, hogy mely területeken szükségesek átfogó fejlesztések a fizikai infrastruktúrában és a kultúra központilag szervezett intézményeiben (a fesztiválok, koncertek, szórakozási lehetőségek területén mindenképpen, és a kérdőív alapján elég egyöntetű helyi kérés az állandó mozi jelenléte is). Véleményünk szerint hatékony közösségfejlesztés csak a megfelelő fizikai infrastruktúra biztos talaján tud elkezdődni Esztergomban, így ennek kiépítése és/vagy továbbfejlesztése a fiatalok meglátásait mérlegelve kulcsfaktor a város jövőjét illetően.

A szakirodalom alapján azt is megállapíthatjuk, hogy bár az infrastruktúra-fejlesztés elsősorban központi tervezéssel történik, helyi civil szervezetek ide is beszállhatnak saját fejlesztési ötleteikkel, beruházási koncepcióikkal (pl. fejlesztési ötlet arra vonatkozóan, hogy mi legyen a Zöldház helyén). Ezzel a lehetőséggel frissen alakult csapatunk élni szeretne, a fiatalság képviseletében.

 

AlterEgom – A helyi fiatalság nézőpontja

A fejlesztési ötletek közvetítése és a helyi fiatalság képviselete a fent kifejtett eszközökön keresztül egy helyi fiatal szervezet keretében lehetséges. Örömmel jelenthetjük, hogy erre nem csak a szándék van jelen, hanem már a megvalósítás is zajlik. A kérdőívet indító csoportunk, az AlterEgom megtartotta első gyűlését február során. Jelenleg is folyik a háttérmunka, emellett a lelkes, új tagokkal közösen haladunk egy egyesület megalakítása felé (elérhetőségünk a cikk végén található).

Az országban egyelőre „hiánycikknek” számítanak a hozzánk hasonló, helyi ügyekben aktív fiatal közösségek, mivel a legtöbb korcsoportbeli tanulmányi és pályakezdési okokból fizikailag is maga mögött hagyja szülővárosát, szülőfaluját. Ilyen egyesületek megalapítása és sikeres működtetése azonban lehetséges, ahogy ezt országosan több szervezet példája is mutatja.

A Fiatalok Együttműködése a Ceglédi Sikeres Közösségekért (vagy ahogy helyben ismerik, a FECSKE) az ifjúsági párbeszéd mintaszervezete, Cegléd városában már másfél éve folytatnak sikeres közösségszervezést. A fiatalok számára mentorhálózatot építettek ki – a mi terveinkhez hasonlóan – , illetve a helyi ifjúsági önkormányzatot is ők üzemeltetik és gyakran szerveznek eseményeket fiataloknak. Fontos megjegyezni, hogy a polgármesterrel közvetlen kapcsolatot ápolnak és a kitartó kezdeményezőkészség mellett az önkormányzat nyitottsága miatt lehetnek helyben sikeresek.

A lokálpatriotizmus növelését célozza a Fiatalok Fehérvárért Egyesület is, akik hasonló úton elindulva szintén a mentorprogramon keresztül szeretnék a fiatalokat helyben munkahelyhez segíteni. Az egyesület a fiatalok számára fogyasztóvédelmi és digitális jóléti projektekben is biztosítja a részvételt, példát adva arra, hogy a helyi fiatalok bevonása az élet sok területén végbe mehet.

Helyi vonatkozásban kiemelendő az esztergomi, a Ferences Gimnázium diákjai által alapított Magyar Fiatalok Közössége is, akik januárban a Várhegy Bazilika alatti részén szemétszedő akcióval járultak hozzá a város élhetőbbé tételéhez. Továbbá tavaly decemberben az Esztergomi Diákegyesület is megalakult, mely a helyi középiskolásokat szeretné közösségbe tömöríteni, nekik is meg volt az első nyilvános akciójuk márciusban a Dunaparton. Első körös egyeztetések már megtörténtek a közösségek között, ugyanis mindannyian azt gondoljuk, hogy Esztergom fiataljaiért többen többet tehetünk.

 

Záróakkord

A kérdőív eredményeinek közzététele után megnyílt a lehetőség arra, hogy az abban kirajzolódó irányvonalakon elindulva, a szavak szintjétől elrugaszkodva tettekben is a helyi fiatalság érdekében munkálkodhassunk. A felmérés arra is rámutatott, hogy a korosztályból sokan szeretnének a környéken maradni, amennyiben ehhez minden feltétel adott lenne (lásd: lakhatásra, munkára, infrastruktúrára és a helyi közösségre vonatkozó adatok). A fiatalság sikeres bevonása a helyi életbe pedig akár hosszú távon is hozzájárulhat Esztergom városának fejlődéséhez.

Az AlterEgom pontosan ezen célokért fog küzdeni, képviselve a fiatalok kérdőívben kifejezett meglátásait és véleményeit. Reméljük, fenti írásunkkal és jelen kutatásunkkal meggyőztük a helyi fiatalokat, lakosokat, lokálpatriótákat és az önkormányzat képviselőit azzal kapcsolatban, hogy a jövőben érdemes lesz az AlterEgom helyben tevékeny tagjaival együttműködni a fiatalok, s rajtuk keresztül az egész város érdekében.

Ha szívesen csatlakoznál az AlterEgom szervezetéhez, küldj egy emailt nekünk: [email protected]

Ha üzenetünket fontosnak tartod, oszd meg ezt az írást ismerőseiddel. Tegyünk együtt Esztergom jövőjéért, a jelenben!

Az AlterEgom kezdeményezés keretében 335 esztergomi és környékbeli fiatal véleményét kérdeztük meg Esztergom városával kapcsolatban. Ha üzenetünket fontosnak tartod, oszd meg ezt az írást ismerőseiddel. Tegyünk együtt Esztergom jövőjéért, a jelenben!

 

[1] Természetesen nem szeretnénk lebecsülni a Tár-Lak Szalon, a zsinagógai Művelődési Ház, vagy a Szentgyörgymezői Olvasókör helyi kultúrateremtését, azonban ők szélesebb közönséget céloznak meg, mint a fiatalság.

[2] https://data.worldbank.org/indicator/ny.gdp.pcap.cd?most_recent_value_desc=true