Szent Anna kolostor és Keresztelő Szent János templom
A XIII. században alapított Vilmos-rendi Szent Anna kolostor eredeti helye sokáig vita tárgyát képezte. Írásos említések alapján ma nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a kolostor a Szent Tamás-hegy lábánál helyezkedett el. III. András 1290-ben kelt oklevele és több 1595-ös térkép is a Szent Tamás-hegy déli oldalára helyezi a kolostort. A pontos helyszínről szóló vita forrása lehet, hogy több írás Ágoston-rendiekről, nem pedig Vilmos-rendiekről emlékezik meg. Ennek lezárásának kulcsát IV. Sándor és IV. Kelemen pápasága, valamint Báncsa István bíbornoksága adja, akik a XIII. században a korábbi Vilmos-rendieket egyesíti az Ágoston-renddel. A viszonylag nagy kiterjedésű területtel rendelkező kolostor szőlőskertje az egykori Hévíztóig is elért.
Szintén a közelben keresendők a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett templom romjai is, amelyeket először 1281-ben említenek, de a templomba hívta Zsigmond király Nyéki Lőrinc fiát, Jánost is, hogy lopás ügyében nemes társaival együtt ártatlansági esküt tegyen. Mára sem a kolostorból, sem a templomból nem látható semmi.
Forrás: MRT 5., 165.